A Rolex 1954-ben mutatta be a GMT-MASTERT pilóták és nagyutazók számára. Az évek során alig változott a design, a lünetta színei azonban módosultak időközben, ami az egyre magasabb minőségű alapanyagoknak is köszönhető.
A GMT-MASTER a Rolex legkedveltebb modelljei közé tartozik. Születésének története szorosan összefügg a repüléssel: amikor az amerikai Pan Am légitársaság elindította transzatlanti járatait, az illetések olyan órát kerestek, amely több időzónát is képes mutatni. Elvárták továbbá, hogy tökéletesen járjon, hiszen a magas járáspontosság akkoriban rendkívül fontos volt a pilóták számára. A Rolex ezen szempontok alapján fejlesztette ki a GMT-Mastert.
1954-es bemutatása óta a GMT-Master már nem csupán a Pan Am légitársaság kapitányai, hanem a NASA és az Amerikai Egyesült Államok légierejének pilótái körében is közkedveltté vált.
Olyan üzletemberek is szívesen hordják, akik gyakran utaznak különböző időzónákba, hiszen egyszerűbb elviselni a jetlaget úgy, hogyha egyszerre látjuk a helyi és az otthoni időt – ami a kutatások szerint pozitív pszichológiai ha-ással van az emberre.Az első GMT-Master a 6542 volt, amelyet 1954-ben vezettek be. Nem rendelkezett koronavédelemmel, de volt rajta egy bakelitbetéttel ellátott lünetta a 24 órás skálához.Mivel ez az alkatrész könnyen tört két évre rá alumínium betétre cserélték az alkatrészt. Ez a modell látható az 1954-ben mozikba kerülő „James Bond: Goldfinger” című filmben Pussy Galore pilótanő csuklóján. A 6542-t 1959-ig készítették.
Valószínűleg a legismertebb régi GMT-Master modell az 1675, melyet 1959–1980 között készített a márka. A hosszú gyártási idő és az ebből eredő magas darabszám lehet az oka, hogy ezt az órát miért olyan könnyű jó állapotban beszerezni. Sőt a gyűjtők egy része inkább a kissé kopottabb példányokra vadászik.
A folytatást keresse a Chronos magazin 2019/4 számában az újságárusoknál.
SZÖVEG:ROBERT-JAN BROER FOTÓK:BERT BUIJSROGGE